Mezei kakukkfű

(Thymus serpyllum)

Gyógyhatásai:
Nagyon jó fertőtlenítő gyógytea készíthető belőle, mely megvéd a betegségektől, meghosszabbítja a sejtek életét, erősíti immunrendszerünket. Vérbőséget fokozó hatása javítja a vérkeringést, vérszegénység esetén kiváló. Kezelhető vele köhögés, hörgő- és szájüregi gyulladások. Orrdugulásra inhalálni kell vele. Nyálkaoldó, köptető hatása is van. Újabban vírusos betegségekre javasolják. A nők növényének is nevezik, mert megszünteti a vérzési rendellenességeket és a görcsöket.

Éjszakai alvópárnában megszünteti az alvási panaszokat.

Depresszióra, fáradtságra tonizáló hatása miatt javallt.

Étvágyjavító, puffadást szüntet, segíti az emésztést. Féreghajtásra is használják.

Külsőleg bőrfertőtlenítő, sebgyógyító hatású. Kisgyermekek fürdővizében enyhíti a hasi görcsöket, erősíti az immunrendszert.

Levendula

Lavandula officinalis (angustifolia)

Népies neve: keskenylevelű levendula, orvosi levendula, szagos levendula

Fő hatóanyaga a nagyon kellemes illatú illóolaj (linalool, linalil-acetát), de tartalmaz még flavonoidokat, cseranyagokat, kumarinokat is.

Teája idegnyugtató, görcsoldó hatású, de ismert fejfájás-csillapító, fertőtlenítő hatása is. A levendulavirágokat gyakran alkalmazzák nyugtalanság, alvászavarok, idegi alapú gyomor- és bélbántalmak kezelésére. Régóta használják rovarcsípések esetén is.

Kiváló gyógyír reumás fájdalmak, idegzsába kezelésére fürdő és bedörzsölőszer formájában.

Rozmaring

Neve a latin Rosmarinus szóból származik, aminek jelentése: „tenger harmata” (ros => harmat, marinus => tenger), mivel sok helyen az életben maradásához elegendő a parti szél által szállított légnedvesség is.

Népies nevei: rosmarin, antosfű, szagos rozmaring, illatos rozmaring.

A levéldrog antibakteriális, antioxidáns és gyulladáscsökkentő. A rozmaringleveleket teakeverékekben epe-és vizelethajtó, szélhajtó, idegerősítő és étvágygerjesztő hatása miatt használják. Frissen vagy szárítva a francia, olasz és spanyol konyha nélkülözhetetlen fűszere. Húsokat, mártásokat, leveseket ízesítenek vele.

Illóolaja a végtagok vérkeringését javítja, reumaellenes és csillapítja az idegfájdalmat. Gyógyászati felhasználása mellett az illóolajat a kozmetika- és illatszeripar külsőleg alkalmazza

Citromfűlevél

(Melissae folium)

Gyógyhatásai:

Elsősorban idegerősítő és nyugtató hatása ismert. Alvási zavarokra, kezdődő depresszióra, idegnyugtatásra, ideges eredetű szívpanaszokra használjuk. Serkenti a máj működését, emésztésjavító, puffadásgátló. Izzasztó hatása is van. Szabályozza a pajzsmirigy működését és csökkenti a túltermelésből adódó idegességet. Menstruáció előtti idegfeszültség csökkentésére is alkalmas.

A benne található polifenolok antivirális tulajdonságúak, segítik az ajakherpesz gyógyulását, és felére csökkentik a vírus kialakulásának gyakoriságát.

Fodormenta

A fodormenta vagy zöldmenta (Mentha spicata) népies nevén köményes menta vagy kerti menta az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozik. Vízpartokon, nedves réteken előforduló évelő fűszer-, és gyógynövény. Kertekben jól termeszthető. Íze kellemes, mentolos. A növényi drog illóolajat (karvont, karveolt), cseranyagokat, flavonoidokat tartalmaz.

Gyógyhatása:

Hatóanyagainak köszönhetően jó szélhajtó, görcsoldó és emésztésjavító hatású epetermelést fokozó, de gyomorerősítőként is elfogadott. Illóolaját megfázás esetén inhalálásra használják. Meghűlés esetén teája köhögéscsillapító hatású. Káros mellékhatása nem ismert.

Zsálya

Az ajakos virágúak (Labiatae) családjába tartozik, népies elnevezése: kerti zsálya, orvosi zsálya, Szent János füve. A bokros, illatos félcserje akár 60-100 centiméterre is megnő. A fiatal, lágy hajtások virágzáskor 20-30 cm hosszúak, molyhos szőrűek. Ennek a gyógyfűnek a botanikai neve a latin salvere (megőrizni) szóból ered, ami arra utal, hogy a zsályáról azt tartották, hogy minden betegséget gyógyít. Az ókori görögök és rómaiak – a rozmaringhoz hasonlóan – tartósításra használták, de hamarosan a gyógyászatban is rangos helyet szerzett magának. A görög Dioszkoridész vizelethajtónak és menstruációt serkentőnek tekintette, de a gyógynövény leveleit sebek kezelésére is ajánlotta. A római Plius kígyóharapás, bélféreg, epilepszia, mellkasi bántalmak ellen és a menstruáció serkentésére egyaránt javasolta. A X. század körül az arab orvosok úgy vélték, hogy a zsálya segítségével az emberi élet a halhatatlanságig meghosszabbítható. A több száz éves tapasztalat mellett tudományos vizsgálatok is kimutatták, hogy a zsályalevelek igen hasznos gyógynövényt jelentenek a házi patikákban. A levelek forrázata illóolaj- és cseranyag-tartalmuknál fogva fertőtlenítő, baktériumölő, gyulladásgátló hatásúak.

Gyógyhatása:

A zsályatea hatását elfogyasztása után 2-3 óra múlva fejtik ki, izzadás, bélhurut kezelésére kiváló. Egyes országokban ezért is nevezik növényi aszpirinnek. A meleg zsályatea kitűnő toroköblítő a szájban fellépő betegségek enyhítésére. Náthánál és szamárköhögésnél tejben főzik meg a leveleket. A gyógytea jó hatással van a fogíny-, száj- és torokgyulladásra. A porított levél szájvizek, fogporok készítésére is alkalmas.

Kamilla

Az orvosi székfű vagy kamilla (Matricaria chamomilla) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó gyógynövény.

Gyógyhatása:

A kamillavirág egyik legismertebb gyógynövényünk, a legtöbb állam gyógyszerkönyvében is megtalálható hivatalos drog. Gyógyhatása sokrétű, amelyet külső és belső alkalmazása révén lehet kihasználni. A kamillában előforduló illóolajok főleg gyulladáscsökkentő hatásúak. A kamillás gőzölés enyhíti a köhögést és a vírusos, illetve bakteriális légúti fertőzések tüneteit, és e megbetegedések esetén jól érvényesülhet a drog immunrendszeri működést serkentő hatása is. A tápcsatorna gyulladással járó megbetegedései esetén is alkalmazzák. Gargarizálással vagy szájöblögetéssel megszüntethető a fogíny, a száj és a torok gyulladásai. Hörghurutban inhalálószerként alkalmazható. Szájban lévő sebek, afták esetén sokszor a kamillás öblögetés a megfelelő gyógyír. Tea formájában rendszeres fogyasztása enyhíti a gyomorpanaszokat, rosszullétet, a hányingert és a bélgyulladás tüneteit. Külsőleg bőrbetegségeket, pattanást (akne), tályogot, nehezen gyógyuló sebeket illetve körömágygyulladást kezelnek vele. Szemborogatásra is kiválóan alkalmas. A szüzekanyja, anyafű népies neve arra utal, hogy a nőgyógyászatban is használták menstruációs görcsök enyhítésére és a vajúdás idejének lerövidítésére. Fürdők, öblítések, gőzfürdők formájában nagyszerűen bevált az altesti gyulladások (hüvelygyulladás, aranyér, lábszárfekély) esetén is. A kamilla a hasfájós babákat megnyugtatja, görcseiket elmulasztja. A kamillaolaj csökkenti az idegességet a gyermekeknél, s jótékony hatással van a hiperaktív gyerekekre, mivel enyhe “nyugtatószer”. A homeopátiában fogzási fájdalmak enyhítésére és fájdalom iránti intolerancia esetén használják. A szépségápolásban is gyakran használják, a bőr szárazságát, viszketését, gyulladását csökkenti. Jót tesz a hajnak, mert kifényesíti és nyugtatja a fejbőrt.

Bazsalikom

Könnyen felismerhető növény, az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozik, tudományos neve Ocimum basilicum. Őshazája Perzsia, India és Ázsia más trópusi vidékei, ahol leveleit és magvait orvosi célokra használják

Gyógyhatása:

A bazsalikom régóta népszerű indiai ajurvédikus gyógyszer, mely kifejezetten hasznosnak bizonyult a cukorbetegség kezelésében. Egy 2008-as tanulmányban bebizonyították, hogy a bazsalikom enyhíti az étkezés utáni hiperglikémiát, vagyis a túlzott vércukorszint emelkedést. Emellett a növény gátolja az a-amilázt, azt a nyálban található enzimet, mely lebontja a keményítőket cukorrá.

Sokféle hatást tulajdonítanak neki. Nem csak afrodiziákumnak tartják, de emellett javítja az étvágyat és az emésztést, szél- és vizelethajtó, nyugtat, és még a köhögést is csillapítja.

A népi gyógyászatban étvágygerjesztőnek, vizelet- és szélhajtónak, köhögéscsillapítónak használják. Főzetét külsőleg borogatásra, torokgyulladás esetén öblögetésre is alkalmazzák.

A kerti bazsalikom leveléből készült forrázatot gyomorrontás és étvágytalanság esetén alkalmazzák. A felfúvódás és a bélgázképződés kiegészítő kezeléseként szélhajtónak használják. Összehúzó hatása enyhíti a garatgyulladás tüneteit. Külsőleg alkalmazott alkoholos kivonata a sebgyógyulást elősegítő kenőcsök egyik alapanyaga; sebekre, sérülésekre ajánlott; a bazsalikomot gyakran más növényekkel (menta, fűszerkömény) együtt használják.

Ánizs

A Földközi-tenger keleti térségében, Kis-Ázsiában és Egyiptomban őshonos, ahol már a legrégebbi időktől fogva használták gyógy- és fűszernövényként.

Gyógyhatása:

Az ókori görögök betegségek megelőzésére, az emésztés serkentésére fogyasztották a magjait, Dioszkoridész fájdalomcsillapító, vizelethajtó hatását írta le, mérges állatok harapása ellen ajánlotta. Pannóniába a rómaiak hozták be, ma is egyik kedvelt fűszernövényünk, a VIII: Magyar Gyógyszerkönyvben pedig hivatalos drog. Étvágyjavító, emésztést serkentő, hurutoldó, fertőtlenítő és görcsoldó hatású. Termését és illóolaját az élelmiszer- és cukoripar, de főképpen a likőripar használja fel. Az ánizst étvágyjavító, emésztést serkentő, vértisztító, hurutoldó, idegerősítő, felfúvódást szüntető, gyomor-, bél- és epebántalmak elleni szerként is használják. A gyermekgyógyászatban mint szélhajtó szinte nélkülözhetetlen. Gyógyszerekhez ízjavítónak adják.

Magvaiból vízgőzzel illóolajat párolnak le. Származási helyétől függően az ánizsmagból 6-9% ánizsolaj vonható ki.

Használják illatosításra, gyenge hashajtónak, és a belső elválasztású secretumok (tej, köpet) gyorsabb kiválasztására. Köhögéscsillapító, emésztést elősegítő, nőgyógyászati problémák, férfi problémák, szélhajtó, köptető, felfúvódást oszlató.

A medvecukor, a pastis, az abszint és a köhögés elleni gyógykeverékek kedvelt alapanyaga és fűszere az ánizs, amelynek története a régmúlt időkre nyúlik vissza.

Kömény

Említésekor helyénvaló a szokásos fordulat, hogy “már az ókorban, az egyiptomiak is ismerték”. Nemcsak az egyiptomiak, hanem a görögök, kínaiak, indiaiak is, sőt, nemcsak ismerték, de gyógyhatású anyagai miatt termesztették is ezt a mediterrán térségben őshonos fűszer- és zöldségfélét. Észak-Amerikába is elvitték a bevándorlók, mára szerte a világon ismerik és használják. Magyarországra a rómaiak hozták el, majd a későbbi századokban a kolostorok “füves kertjeiben” is termesztették. A Dunántúlon a termesztésből kivadulva is megtalálható.

Gyógyhatása:

Leginkább gyógynövényként, a termése (magja) miatt lett ismert, ez ugyanis az egyik legjobb természetes erjedés- és puffadásgátló, emésztést segítő szer. Hatóanyagot a benne található illóolaj tartalmaz: az édes ízű transzanetolt, a kesernyés, kámforos ízt adó alfa-fenchont és ánizsaldehidet.

Görcsoldó hatású, és nemcsak az emésztőrendszer simaizmaira hat, hanem például a méh izmaira is, így menstruációs fájdalmak enyhítésére is használják. Elősegíti a bélgázok távozását, hashajtó teakeverékekhez is adják, hogy enyhítse a hashajtó által okozott görcsöket. A légúti hurutoknál is köptető és nyálkaoldó hatású.

Felhasználható még késő, rendszertelen menstruáció kezelésére is. Aktiválja a női hormonokat, és ezzel enyhítheti a klimax tüneteit, ráadásul hatékony méregtelenítő, antioxidáns és gyulladáscsökkentő, hozzájárul az erek, illetve a bélrendszer egészségéhez. Mindezek mellett az édeskömény segíti az emésztést, elveszi a kellemetlen szájszagot, fogyasztásával a koleszterin szintje is csökkenthető.

Folsavtartalma révén megelőzi a vérszegénység kialakulását, szerepet kap a DNS szintézis helyreállításában. Az édeskömény, magas fitoösztrogén – természetes hatóanyag, mely a női hormonháztartásra is hatással van.

Méhpempő

A méhpempő állati eredetű szuper táplálék. A fiatal dajkaméhek szervezete termeli. Ezzel a pempővel etetik az álcákat. A pempő előállítása nagyon igénybe veszi a méhek szervezetét. Emberi használatra csak az anyaálca etetésére termelt pempőt tartjuk alkalmasnak, ezen belül is a 3-4 napos lárva tápláléka az igazán megfelelő. Nagyon aprólékos munkával nagyon kis mennyiség nyerhető ki. 1 g pempőt 3-4 anyabölcső adhat. Méhpempőt csak népes, erős, egészséges családtól lehet elvenni. A méhpempő rendkívül értékes anyag. A csak pempőt fogyasztó álca 3 nap alatt súlyának 250-szeresére növekszik!

A friss méhpempő sárgásfehér, opálos, sűrű viszkózus folyadék, szúrós szagú. Ha napfény éri, kisárgul. Savas kémhatású. 65-70%-a víz, a többi még nem eléggé ismert bioaktív anyag, vitaminokban gazdag. Megtalálható benne az egész B-vitaminsor (B1, B2, B5, B6, B12), a C-, D-, E- és H-vitamin. Főbb ásványi anyagai: vas, foszfor, kálium, kalcium, réz és szilicium, összmennyiségük csekély.

Legértékesebb anyagai a fehérjék, illetve az aminosavak, melyek a szárazanyag 12-%-át teszik ki. Eddig kimutatott aminosavak: alanin, arginin, aszparaginsav,glutaminsav, cisztein, glikol, izoleucin, leucin, fenilalanin, szerin, taurin, tirozin, valin.

Gyógyhatása:

Gyógyítható vele a proteinuria (fehérjevizelés) és a hipertónia (magas vérnyomás). Legfőbb alkalmazásai területe: agyi szklerózis, más öregkori jelenségek, alultápláltság, szövethiányos megbetegedések, emésztési zavarok, vitaminhiány, bőrbetegségek. Jó szolgálatot tesz torokfájdalmaknál, szeretik a színészek, énekesek. A tapasztalat szerint jobbá válik az alvás.

Hosszabb időn át nagy mennyiségű méhpempőt fogyasztani nem ajánlatos. A pempő készítmények hűtőszekrényben tartandók!

Fokhagyma

A fokhagyma, (Allium sativum) a pirospaprika mellett a másik hagyományosan használt magyar fűszer, mely amellett, hogy kiváló ízt ad az ételeknek, rendkívül egészséges is.

Vértisztító, vérnyomáscsökkentő hatású, magas a tápanyagtartalma és segíti az emésztést is. Illóolaj tartalma 0,3 százalék, ami azt jelenti, hogy 1 kg fokhagyma olaj előállításához 300 kg hagyma szükséges. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyag, az ajoén adja. 100 gramm fokhagyma, amit gyógyhatása miatt már az ókorban és a középkorban is sokra becsültek, 6,8 gr fehérjét, 26,3 gr szénhidrátot, 0,1 gr zsírt és 137 Kcal-t tartalmaz. A hagymák közül a fokhagymának a legmagasabb a nitrogén és a foszfortartalma, de ezen kívül kálium, kalcium és magnézium is található benne. A fokhagyma tartalmaz még A, B, C, és E-vitamint is.

Gyógyhatása:

A komplex összetevőknek köszönhetően jelentős immunerősítő hatása van. A fokhagymáról sokan úgy gondolják, hogy képes megelőzni és gyógyítani szinte valamennyi betegséget. Hatékonyan akadályozza meg az érelmeszesedést, a szívinfarktust, a szívkoszorúér betegséget, csökkenti a koleszterinszintet és a magas vérnyomást. Kisebb betegségeket is gyógyít, mint a rovarcsípés, a megfázás, az influenza, a szénanátha, a gombás fertőzés, az utazások során fellépő hasmenés. A fokhagyma nagyon jól kontrollálja a tüneteket cukorbetegség, prosztata megnagyobbodás és ízületi gyulladás esetén. Továbbá képes eltávolítani a méreganyagokat és erősíti az immunrendszert is. Tapasztalatok szerint az érelmeszesedés megelőzésére és gyógyítására az egyik leghatásosabb szer. Csökkenti a vérben a káros koleszterin (LDL) szintjét, miközben növeli a ,jó” koleszterin (HDL) arányát, ezzel is akadályozva az érelmeszesedést. Értágító, vérnyomáscsökkentő hatása is bizonyított (metíl-allil-triszulfid). Értágító hatása főleg az agy, a szem és a láb szívtől távol eső, szűkült erein, az úgynevezett perifériás ereken érvényesül. Emiatt jótékony hatású bizonyos típusú fejfájás esetén. A tápcsatorna fertőzéseire (hasmenés, bélhurut) ugyancsak jó hatással lehet.

Több mint 200-féle biológiailag aktív anyagot (vitamint, ásványi anyagot, aminosavat és enzimet) tartalmaz. Biokémiailag a legaktívabb közülük a több mint 70-féle kéntartalmú vegyület. Fő hatóanyaga az erőteljes antibiotikus hatású allicin, amely emésztés közben az allináz enzim hatására keletkezik a növényben lévő allinból.